Az elemzés több tünetről szól. Először arról, hogy mit várhatunk, milyen nehézségek és fenyegetések lépnek fel életünkben, illetve az egyetemesült világban. Azután arról, hogy mi is történt az elmúlt bő egy hónap során az OPEC értekezletén, meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) házatáján.
Olajár, OPEC-értekezlet, az energiahiány kezdetei
Az olaj árával folyó kereskedelmet most kezdi el érinteni, hogy az OPEC 2,46 millió hordó/nap-os kitermelés-csökkentést irányzott elő. A legfrissebb hírek szerint Katar és Kuvait csökkenti az Ázsiába irányuló kivitelt. Ez a hír, de még inkább a közel-keleti események hatására az olaj ára megállt az esésben és 50 dollár/hordó környékére erősödött. Az igazi nagy árugrást majd az hozza el, amikor az egyelőre még rengeteg tartalék az év során elfogy. Akkor ki fog derülni, hogy túl sok volt a 2008 szeptemberi kitermeléshez képest 4 millió hordó/nap kitermelést vágni.
Mi várható? Amikor elfogynak a felhalmozott készletek, nagyon rosszul fog állni az olajkitermelés szénája világszerte. Nézzük meg részleteiben. Az olajtermelő országok december 17-én 2,46 millió hordós kitermelés-csökkenést jelentettek be, melyhez az oroszok várhatóan legalább 300 ezer hordós vágással fognak csatlakozni (így legalább nem kell elismerniük az idén még, hogy mezőik hozama egyébként is csökken, újra). Az azeri kitermelést is 300 ezer hordó körüli értékkel csökkentik, így jövőre az ez évi 74 millió hordó/nap-os könnyűolaj-kitermelés helyett 70 millió hordó/nap várható. A gazdaság elvárt volna 75,1 millió hordót is, a hiány tehát 6,8% körüli lesz. Ez egy darabig nem tűnik majd fel senkinek, de a felhalmozott készletek elfogynak valamikor a tavasszal, szerencsés esetben nyáron. Ezek után kiderül, hogy a világ eddigi, válság miatti fogyasztáscsökkenése, mely néhány százezer hordó összesen (a Nemzetközi Energiaügynökség = IEA adata), messze kisebb, mint a hiány, ami több millió hordó lesz ugyanekkor. Tavasszal, vagy nyáron tehát mindenki olajat fog keresni, de nem lesz. Az első komoly árnövekedés itt várható. Lehet, hogy nagyon magasra felmegy majd az ár, hiszen a 2008 nyári árnövekedést valójában ennél kevesebb (kb. 2-2,5 millió hordó) lassan felhalmozódó hiány okozta. Itt a hiány gyorsan, hónapok, ha nem hetek alatt lép fel. Vélhetően az ár gyorsan fog nőni. Sokan azonban a 2008-as nyár hamis tapasztalatát vetítik majd ki, és várják, hogy a léggömb újra „kipukkadjon”. Valószínűleg hiába. Hacsak nem dől tőle romba még jobban a gazdaság – ilyenre is láttunk példát, épp ugyanezen a nyáron (az előző bejegyzésem is ezzel foglalkozott). (Bár igaz, ami igaz, az olaj árának előrejelzése sokkal nehezebb, mint a kitermelésé, ugyanis a kitermelést jól átlátható folyamatok jellemzik, addig az ár túl sok tényező kapcsolatától függ.)
A mai alacsony olajár több súlyos következménnyel jár:
Elsődlegesen csökken az új beruházások nagyságrendje, ezek elmaradoznak, a technológiailag nagy beruházást igénylő mezők (Enhanced Oil Recovery = EOR) nagyságrendje csökken. A 2008 eleji tervekhez képest már 3 millió hordó/nap-ot adó új beruházást töröltek. E két folyamat együtt 3-4 millió hordó/nap eltűnéséhez vezet a kitermelésben. Az EOR-készletek kitermelésének lassulása miatt a régi mezők nagyobb kiürülési mutatóval jellemezhetők. Jelenleg ez a szám 6,7%, azaz a már meglévő mezők esetén 6,7%-al esik vissza a kitermelés az idén a múlt évhez képest. Ha az EOR-készleteket nem termelik ki, ez a szám 9% lehet, ami komoly gondot jelenthet az év második felében. A törölt új beruházások miatt a tervezettnél kevesebb új mező áll majd rendszerbe (a szaúdiak meg nem nyitják meg a Khuraist és a Manifát, amik régi mezők, de eddig álltak), azaz a két hatás összeadódik.
Elsődlegesen csökken a beruházások száma az olajpala és olajhomok mezőkön. Az itt elmaradó beruházások pedig közvetlenül meglátszanak a kitermelésen, hiszen az ilyen mezőkön kétszer több olajhoz kétszer több fúrás, vagy terület feltúrása kell. Ha alacsony az ár, akkor nem éri meg kitermelni többek között a mélytengeri mezőket, melyeket mostanában fedeztek fel, az olajpala és az olajhomok mezőket, és lényegében szinte az összes mezőt kivéve a közel-keleti készleteket és orosz mezőket. Márpedig ez nagy baj: ilyenkor a napi kitermelés fele, 35 millió hordó alig hoz hasznot, vagy egyáltalán nem.
Másodlagosan egy különös jelenség történik az USA-ban. A földgáz árát felülről megközelítette az olaj ára. Ennek nagyon fontos következménye lesz tavasszal. Addig ugyanis az USA villamos áramának 20%-át kitevő gázerőműveket olajjal is lehet működtetni, hiszen az most könnyebben hozzáférhető, alig drágább a gáznál, és nem igényel óriás befektetéseket. Ekkor pedig a régi, gyorsan apadó amerikai gázmezőkön, és az új, de drágán termelhető gázhomok-mezőkön nincsenek új befektetések… Ugyanis egyre nagyobb arányú a Bakken-gázhomokmezőről származó gáz aránya az USA felhasználásában. Mivel ez olyan természetű, hogy minél több termelést akarnak, annál több kút kell, a befektetések elmaradása azonnali hatású: rögtön megáll a termelés növekedése. Az elhanyagolt befektetések akkor ütnek vissza, amikor megdrágul ismét az olaj, nyúlnának ismét a gázhoz, de ott nem lesz annyi, amennyi kellene. Az USA gázkészleteinek 32% volt a kiürülési rátája 2006-ban, azaz egy év befektetésének elmaradása a következő évben kb. ekkora hiányt okoz. Tehát az Egyesült Államokban gázhiány és áramhiány lehet, mert az olaj túl drága lesz már az erőműveknek (a villamos hálózat akadozhat), az elmaradt befektetések miatt pedig nem lesz elég gáz fűteni.
Kereskedelem
A pénzügyi válság végigfutása miatt csődközeli helyzet állt elő az ingatlanok terén, és egy csomó kereskedelmi lánc is inog, sokuk nem éri meg a tavaszt. A Woolworths áruházlánc közvetlenül karácsony után zárt be Nagy-Britanniában. Az áruházakban csökken a termékek sokszínűsége, ez is jelzi, hogy az árut sokszor nem éri meg kivinni a boltba, mert akkora a válság, akkora az árcsökkenés.
A világpiacon a gabona, ércek, egyéb nyersanyagok és olaj szállítását végző flották veszteségei a legnagyobbak, de a vasúti szállítás is visszaesett. A BDI, a hajózás tőzsdei indexe 99%-ot esett május óta.
Beismerések, az IEA változó hozzáállása
2008 októberi elemzésünkben írtuk, hogy ilyen alacsony ár mellett összeomolhat az ellátás. 2008 december 11-én Faith Birol, az IEA vezető közgazdásza ugyanezt nyilatkozta. Ha elmaradnak, vagy csúsznak új beruházások és az EOR kitermelés, akkor összeomolhat az ellátás, mondta.
Ugyanő egy a The Guardiannak adott interjúban elismerte, hogy a kitermelés csúcsa 2020 körül várható, természetesen nem beszélt azokról a csúsztatásokról, melyek az IEA idei jelentését jellemezték.
Az IEA által közzétett ábrán a könnyűolaj éves kimerülése 4,5%-al volt feltüntetve, noha a szöveg szerint ez 6,7%-os. "On this basis, we estimate that the average observed decline rate worldwide is 6.7%."
Az IEA 2008-as jelentésének egyik legfontosabb ábráján is érdekes dolgok vannak. A többféle színnel jelölt többi olajféleség (folyékony földgáz, nem hagyományos készletek, stb.) becslése is túlzó a jövőre nézve. Részletezve:
Az IEA általa adott mennyiség a már felfedezett, csak még termelésbe nem fogott mezők összességére túlzó. Az adatok a becslését az amerikai ASPO (Olaj- és földgázkimerülést kutató társaság) már elvégezte, és 30%-al kevesebb meglévő, de ki nem termelt készletet tart valósnak.
A még fel nem fedezett mezők összes tartalmát tekintve is derűlátó az IEA. Ahhoz, hogy igaza legyen, a felfedezési rátának ismét emelkedni kéne, pedig 1965 óta csökken.
Az olajpala és homok, esetén az IEA egy olyan fellendülést vár, aminek következtében 10 év alatt megháromszorozódik ezen olajféleségek kitermelése, ami egyszerűen nincs összhangban az eddigi növekedés ütemével (ráadásul ezeket a nem hagyományos készleteket sokkal kevésbé kifizetődő kitermelni, mint a könnyűolajat, egyes kutatók számításai szerint a készletek túlnyomó része nettó energianyelő lenne, ha bányásznánk).
Ugyanígy derűlátó az IEA a folyékony földgáz (LNG = Liquid Natural Gas) esetén is. Ennek kitermelése, dacára az IEA becslésének, nem növelhető a mai mennyiség 2.5-szörösére. A földgáz így is egyre nagyobb kincs, hiszen áramot termelnek vele és fűtenek. Nem tudjuk még ebből fedezni a kifogyó olajat is. A technológia pedig, mellyel a cseppfolyósítást elvégzik, ahhoz nem elég rugalmas, hogy ilyen gyorsan nőjön a LNG részaránya. A valóság inkább azokhoz az ábrákhoz áll közelebb, amelyeken a kitermelés 2008 környékén tetőzik, majd csökkenni kezd.
Matt Simmons és Robert Hirsch, a szakma két nagy öregje beszélgetett egy rádióadásban december végén. Simmons az olaj pápája az USA-ban, Hirsch pedig az az elemző, aki a kitermelési csúcs hatásairól azt írta Bush elnöknek: „Amint a kitermelés tetőzik, az üzemanyagárak és az ár gyors változása drámaian nőni fog, és időben történő enyhítések nélkül a gazdasági, társadalmi és politikai következmények példa nélküliek lehetnek.”
Szóval arról beszéltek, hogy az IEA belső adatai alapján, melybe Simmons belelát, 2025-re legjobb esetben 25, legrosszabb esetben 9 millió hordót fogunk kitermelni naponta. Ez pedig 67%-os esés a maihoz képest, vagy 88%. Egyik sem biztató (noha ezeket a számokat itthon már egy fél éve közzétettük, nem árt hangsúlyozni, hogy a megerősítésük most onnan jön, ahol két éve még tagadták, hogy a kitermelés belátható időn belül tetőzne – mert két éve még ez volt az IEA).
És akkor még itt van az orosz gáz. Ha most nem lennének hosszú távú gáztárolók az országban, már kényszerhelyzet állt volna elő. És hányszor történhet ez még meg? Ahogy megy előre az idő, egyre többször. Sőt. Megijedni ugyan nem kell, de érdemes figyelni. Mert amikor majd tartósan kevesebb gáz jön, mert az oroszok inkább Kínába adják el, akkor el kell gondolkozni.
Az orosz jelen
Az ukrán-orosz vita egy műbalhé. A Szovjetunió felbomlása után az olaj- és gázipari létesítmények egy része az utódállamokba került. Így az Európa felé induló gázvezetékek is Ukrajnán mennek keresztül. Ukrajna viszont erősen függ az orosz gáztól, Oroszország rangsor szerinti első üzletfele, a gázmennyiséget tekintve. A kivitelben fontos tározók egy része is Ukrajnában van. Úgyhogy Oroszország nem tud eladni gázt csak Ukrajnán át, Ukrajna viszont nem tud meglenni orosz gáz nélkül. Egyébként Ukrajna cserébe azért, mert ámtegy területén az exportgáz, hazai fogyasztása 20%-át kapja cserébe. Ami itt zajlik, egy színjáték. A forgatókönyv a következő:
Oroszország bejelenti, hogy Ukrajna nem fizet
Ukrajna bejelenti, hogy fizetett
A GAZPROM elzárja a gázt
Ukrajna megcsapolja az Európa fele átfolyó gázt
Oroszország végül megállapodásra hivatkozva kinyitja a csapokat
Ami azt illeti, 2006-ban is előbb kezdett jönni a gáz Oroszország felől, mintsem a megállapodás megszületett volna, ráadásul a megállapodás számai is mutatták, hogy az egész csak mese: az orosz követelés és az ukrán fizetség nem volt ugyanaz! (Nem ez volt az első balhé gázügyben, a 90-es években is folyton terítéken voltak ezek a kérdések a két ország közt, de akkor még az EU-t ez nem érintette. 2006-ban igen. Hiszen 10 új tagja erősen kötődik az orosz gázhoz - hazánk is - , és 2006 volt az első év, amikor az angol földgáztermelés nem tudta követni az igényeket: Anglia gázvásárló lett. Érdekük lett figyelni.)
Mi állhat akkor a háttérben? Sokszor hallottunk már ilyent: a gazdaság azon szereplői, akik nem épp fehérek, de szeretnék a részüket kivenni a nagy üzletből. Ezek az emberek nagyvállalatokat irányítanak, és ott ülnek a Kremlben és a kijevi vezetésben is az embereik. Erre az is bizonyíték, hogy ez az államközi színjáték ismét megtörténik... Nem véletlen egyébként, hogyTyimosenko a 90-es években pénzügyi szerencséjét a gázból kovácsolta, vagy hogy Janukovics ipari vállalkozásai Kelet-Ukrajnában erősen gázfüggők. Tehát arról van szó, hogy a nagyhalak részt akarnak az üzletből, és a két kormány pedig erre nyitott, hiszen átjárja őket a korrupció. Nemcsak Ukrajna érintett, hanem a Kreml is. A GAZPROM részvényeinek egy részét (kb. 50%-át) erős szálak kötik a Kremlhez.
Úgyhogy nemsokára megindul ismét a gáz, mert nincs olyan, hogy orosz gázfegyver. Az orosz állami bevételek jó része az a pénz, amit Európa fizet a gázért cserébe. Ugyanis a mennyiséget nézve első partnerük Ukrajna, akikhez szeretet-gyűlölet viszony fűzi őket, erről most írtunk, de a sorban az a Németország jön, mely fizet, és kiváló gépgyárai vannak! Az EU jó vásárló, országai mindig fizetnek a gázért – Ukrajna sokszor nem tud. Ebben az időben, amikor az olaj ára olyan alacsony, ez a bevétel még fontosabb a Kremlnek. Úgyhogy attól nem kell különösebben tartanunk, hogy egyszer csak elzárják a csapot: szükségük van az EU pénzére.
A jövő
Oroszország nyugati felén 3 nagy mező van, az Urengoj, a Jamburg és Medvezsgye. Ezek közül csak az utóbbi fiatal. Az első kettő hozama csökken. Európa számára e 3 mező léte játszik fontos szerepet, innen jön nekünk a gáz.
A kitermelés csökkenése elsősorban kiépítettség (infrastruktúra) hiánya és a régi kiépítettség miatt lépett fel. Ha nem lesznek új befektetések e területen (amin az Európához közeli mezőket értem), akkor az orosz gáz nyugatra eladható részének kitermelése 2007-ben tetőzött. Ha lesznek befektetések, akkor 2015-ben fog kb. tetőzni, de az eladott mennyiség már 2012 körül csökkenni kezd. A gázvezetékek esetében hivatkozom arra a hírre, mely szerint Türkmenisztánból Kínába tartó vezeték épül. Az orosz és a kínai államszervezetek egy előnyös oldala, hogy döntéseik gyorsabbak, mint az elhivatalnokosodott EU döntések. Nem meglepő, hogy a Nabucco támogatói már egyre kevesebben vannak. Ennek a megépítése az oroszoknak sem érdeke. Inkább közelebb áll céljaikhoz egy Németországot ellátó vezeték építése, hiszen ott kiváló a gépipar, amire Oroszország vevő - ez a tervezett Északi Áramlat fő célja: gázt adni a németeknek, gépekért cserébe. Ez a vezeték hamar meg fog épülni, várhatóan 2012 környékére. A Déli Áramlat, melyben hazánk is érintett, a Balkán ellátását és Oroszországra utaltságát, a történelmi szálak erősödését hivatott szolgálni - de Nabucco, nos, az nem lesz (gáz- és olajvezetékek térképe).
És mi lesz, ha egyszer hiába várjuk az áldott orosz kezet, mely kinyitja acsapot? Amikor majd végleg leáll a gázáramlás Európa fele? Mert egyszer - nem is soká, lásd fentebb – ez elközeleg. Jaj magyarok, jaj szegények. Fűtenek, vagy világítanak. Lehet, hogy a kettő együtt nem fog menni? (Ez Szlovákiában lassan már most valóság lesz.) Az egy főre eső magyar gázfelhasználást olyan országok előzik csak meg az Európai Unióban, mint pl. Hollandia, melynek saját gázmezői vannak az Északi-tengeren. Lehet hogy itthon gáz lesz?
Dr. Hetesi Zsolt
Tovább a NetSzemle cimoldalára.
